Kútfúrás, vízkutatás

Bemutatkozom

Garai István geológus mérnök vagyok.

Kútfúrás Grarai István geológus mérnök

  • A Nehézipari Műszaki Egyetem (Miskolc) Műszaki Földtudományi szakán végeztem
  • Az egyetem elvégzése után a Magyar Állami Földtani Intézetnél, majd egy tervező vállalatnál szereztem alapvető gyakorlatot
  • 1985 óta több szakirányú cég tulajdonosa, vezetője és egyéni vállalkozó vagyok
  • Több - az építőiparhoz kapcsolódó - újításom és találmányom van, melyeket - szerte a világban - hasznosítanak
  • Szakszerűség, pontosság, garancia
    Ha valamit csinálsz, azt csináld a legjobban, vagy ne csináld.

    101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet

    a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről

    A kút kivitelezésével, vizsgálatával és dokumentálásával összefüggő személyi, képesítési követelményei és egyéb feltételei

    13. §
    (2) Kút kivitelezését - beleértve annak felújítását és javítását - az végezheti, aki az Országos Képzési
    Jegyzékben, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai
    és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vízkútfúró szakképesítési
    körnek megfelelő, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel, valamint a bányafelügyelet által kiadott, a
    vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozó bányafelügyeleti műszaki-biztonsági előírásoknak való megfelelést tanúsító igazolással
    rendelkezik.

    (3) 100 m-nél mélyebb talpmélységű kút, továbbá közüzemi vízellátást szolgáló kút kivitelezése
    geofizikus, geofizikus-mérnök, geológus, geológus mérnök vagy hidrogeológus, hidrogeológus mérnök, vagy
    azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember felügyelete mellett végezhető.

    (4) A kút kivitelezésének részét képező feltáró fúrásokban, illetve kutakban mélyfúrás-geofizikai,
    illetve kútvizsgálati mérések geológus mérnök, geofizikus, geofizikus-mérnök, hidrogeológus mérnök, vagy
    ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember közreműködésével végezhetők.

    (5) Mélyfúrás-geofizikai, illetve kútvizsgálati mérések kiértékelését, az összefoglaló szakvéleményt
    kizárólag geofizikus, geofizikus mérnök, geológus, geológus mérnök, hidrogeológus vagy hidrogeológus
    mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet. A vizsgálat
    jóváhagyását csak legalább ötéves mélyfúrás-geofizikai gyakorlattal rendelkező szakember végezheti el.

    (6) A vízföldtani naplót legalább ötéves felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási gyakorlattal rendelkező
    geológus, geológus mérnök, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű
    szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet.
    A kutak létesítésének és vízkészletvédelmi országtérkép előállításával kapcsolatos szabályozás részleteit a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és a 319/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet tartalmazza. 


    Kivonat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényből:

    28/A. § (1) A jogszabály alapján bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve – a termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kinyerését és hasznosítását kivéve –, vízjogi engedély szükséges

    a) a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély),

    b) a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély) és

    c) a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).

    (1a) A vízkészletvédelmi országtérképen vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területeken a mezőgazdasági célú, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni az öntözési igazgatási szerv részére. A bejelentett vagy vízjogi engedély alapján működő mezőgazdasági célú kút a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérő alkalmazásával üzemeltethető. A mezőgazdasági célú kút kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló földterületek haszonnövény-termesztési célú öntözését és haszonállat-állománya ellátását szolgálhatja.

    (1b) A hatósági nyilvántartásba történő előzetes bejelentést követően a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott időtartamon belül az öntözési igazgatási szerv – a vízbázis állapotára és a tervezett kútnak a vízbázisra gyakorolt hatására tekintettel a felszín alatti vizek védelme érdekében – az előzetes bejelentésben foglaltak alapján a létesítést jóváhagyja, megtiltja, vagy megállapítja, hogy a létesítés csak véglegessé vált vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhető meg.

    (1c) A háztartási vízigényt kielégítő, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút (a továbbiakban: háztartási kút) létesítését, üzemeltetését és megszüntetését – az (1d) bekezdésben foglalt kivétellel – előzetesen be kell jelenteni a vízilétesítmény helye szerint hatáskörrel rendelkező vízügyi hatóság részére.

    (1d) Nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a vízkészletvédelmi országtérképen vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területeken a háztartási kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez.

    https://geoportal.vizugy.hu/vizkeszletvedelem/