Kútfúrás
Jogszabályok, rendeletek
Közzétették, hogy mely területekre, kutakra, víznyerőkre vonatkozik, illetve nem vonatkozik az
úgynevezett kútamnesztia.
A kockázatosként feltüntetett területeken a háztartást kielégítő, ötven méter mélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni a vízi létesítmény helye szerint hatáskörrel rendelkező vízügyi hatóság részére.
Azon kutak esetében pedig, melyek nagyobb mélységűek, mint az első vízzáró réteg felszíntől számított megjelenésére vonatkozó mélységtartomány a kútamnesztia ellenére is szükség van utólagos hatósági engedélyeztetésére.
Aki 2024 évtől kezdve új kutat tervez fúrni, háztartási cél esetén a fehérrel jelzett területeken ezt engedély és bejelentés nélkül megteheti, a rózsaszín területeken pedig hatósági jóváhagyást kell rá kérni.
A mezőgazdasági célú talajvízkutak a rózsaszínű területfoltokon a Nemzeti Földügyi Központ által kiadott vízjogi engedély alapján lesznek 2024. január 1-jétől építhetők, szemben a fehér területekkel, ahol ugyanezek a kutak csupán az egyszerűbb, bejelentés és hatósági jóváhagyási eljárás alá tartoznak majd.
A 2024. január 1-je előtt − a fehér területeken − engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb, az első esővízzáró réteget el nem érő háztartási, kerti és mezőgazdasági használatú kutak teljeskörűen mentesülnek az engedélyeztetési kötelezettségek alól, automatikusan szabályosnak minősülnek. Az új törvény a fúrt kút esetében háztartási vízigényt is meghatároz: ez januártól évi 500 köbmétert meg nem haladó mértékű vízhasználattal egyenlő, ez elegendő ugyanis a természetes személyek ivóvízellátása és a háztartás vezetésével összefüggő vízszükséglet kielégítéséhez. Az amnesztiát kapott, be nem jelentett mezőgazdasági célú kutakat december 31-ig csupán regisztrálni kell a Nemzeti Földügyi Központnál, ami ingyenes és szankciómentes.
101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet
A kút kivitelezésével, vizsgálatával és dokumentálásával összefüggő személyi, képesítési követelményei és egyéb feltételei
13. §
(2) Kút kivitelezését - beleértve annak felújítását és javítását - az végezheti,
aki az Országos Képzési Jegyzékben, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe
tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott
vízkútfúró szakképesítési körnek megfelelő, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel, valamint a bányafelügyelet
által kiadott, a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási,
kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozó bányafelügyeleti műszaki-biztonsági előírásoknak való megfelelést
tanúsító igazolással rendelkezik.
(3) 100 m-nél mélyebb talpmélységű kút, továbbá közüzemi vízellátást szolgáló kút kivitelezése geofizikus, geofizikus-mérnök, geológus, geológus mérnök vagy hidrogeológus, hidrogeológus-mérnök, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember felügyelete mellett végezhető.
(4) A kút kivitelezésének részét képező feltáró fúrásokban, illetve kutakban mélyfúrás-geofizikai, illetve kútvizsgálati mérések geológus mérnök, geofizikus, geofizikus-mérnök, hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember közreműködésével végezhetők.
(5) Mélyfúrás-geofizikai, illetve kútvizsgálati mérések kiértékelését, az összefoglaló szakvéleményt kizárólag geofizikus, geofizikus mérnök, geológus, geológus mérnök, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet. A vizsgálat jóváhagyását csak legalább ötéves mélyfúrás-geofizikai gyakorlattal rendelkező szakember végezheti el.
(6) A vízföldtani naplót legalább ötéves felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási gyakorlattal rendelkező geológus, geológus mérnök, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet.
Az elkészült létesítményre vonatkozó dokumentálás és adatszolgáltatás
8. § (1) Kutaknál vízföldtani naplót kell készíteni, amennyiben
a) a feltárt vízkészlet réteg-, karszt- és hasadékvíz, valamint a tervezett vízhasználat (vízkitermelés vagy víz-visszatáplálás) meghaladja az 1,5 m3/napot, vagy észlelő létesítmény esetén
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm.
rendelet 24. § (1) c. pontja alapján olyan
ásott, vagy fúrt kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amely
a létesítő
házi vízigényének 500 m3/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja,
valamint -
parti szűrésű és a karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése
nélkül - kizárólag a talajvíz felhasználásával működik a települési
önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges.
A rendelet 3.§ (1) bekezdése szerint a vízi munka elvégzéséhez, vízi-létesítmény
megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési
engedélyt az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő köteles megszerezni.
------------------------------------------
28/A. § (1) A jogszabály alapján bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve – a termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kinyerését és hasznosítását kivéve –, vízjogi engedély szükséges
a) a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély),
b) a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély) és
c) a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).
(1a) A vízkészletvédelmi országtérképen vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területeken a mezőgazdasági célú, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni az öntözési igazgatási szerv részére. A bejelentett vagy vízjogi engedély alapján működő mezőgazdasági célú kút a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérő alkalmazásával üzemeltethető. A mezőgazdasági célú kút kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló földterületek haszonnövény-termesztési célú öntözését és haszonállat-állománya ellátását szolgálhatja.
(1b) A hatósági nyilvántartásba történő előzetes bejelentést követően a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott időtartamon belül az öntözési igazgatási szerv – a vízbázis állapotára és a tervezett kútnak a vízbázisra gyakorolt hatására tekintettel a felszín alatti vizek védelme érdekében – az előzetes bejelentésben foglaltak alapján a létesítést jóváhagyja, megtiltja, vagy megállapítja, hogy a létesítés csak véglegessé vált vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhető meg.
(1c) A háztartási vízigényt kielégítő, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút (a továbbiakban: háztartási kút) létesítését, üzemeltetését és megszüntetését – az (1d) bekezdésben foglalt kivétellel – előzetesen be kell jelenteni a vízilétesítmény helye szerint hatáskörrel rendelkező vízügyi hatóság részére.
(1d) Nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a vízkészletvédelmi országtérképen vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területeken a háztartási kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez.